Története

A kecskeméti nagy zsinagóga az 1911-es földrengés után. Az épület ma a Tudomány és Technika Háza

 

Kecskemét területének felosztása. Piros szín jelöli a belterületeket, sárga az ún. kertségeket, kék a repülőteret és zöld az egyéb (jellemzően tanyás) külterületeket

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarokbirodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.[5]

Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította.

A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.[5]

Leírás a településről a 18. század végén:

KECSKEMÉT: "Népes jó magyar mező Város Pest Várm. földes Urai G. Koháry, G. Károlyi, Gr. Csáky, G. Áspremont, és több Urak, lakosai katolikusok, reformátusok, evangelik és ó hitűek kevesen, fekszik Pesthez tíz mértföldnyire. Nevezetesebbek épűletei között a’ Város háza, a’ katona Tisztek háza, az árvák háza; a’ Város Archivumja is nevezetes itten, némelly Török színes selyem takarékban lévő levelekről, mellyek mai napig is fent tartatnak, ’s a’ t. Diszesiti e’ Várost a’ Piáristáknak szép Lajstromjok, nevezetes Oskolájok, és Szentegyházok, a’ Francziskánusok épűlete, és a’ reformátusoknak Templomjok, ’s népes oskolájok. Újjabb épűletez az 1794/5 esztendőbéli igen szerentsésen égés által, már most még díszesebbek. A’ Város nagyon meszsze terjed, ’s a’ sok majorságok által is nem kevéssé nagyobbittatik. Határja az egész Országban híres, kivált igen nagy pusztájik, mellyeken olly számos gulyák, és ménesek neveltetnek, ’s leg főbb jövedelmek alkalmasint innen származik a’ lakosoknak; kerti szőleik bőven termők, gyümölcsök is sok terem, vizek szűken van, ’s leg inkább száraz malmokban őrlenek, mindazáltal a’ Kecskeméti Aszszonyok híres kenyereket sütnek. Széksójok is nevezetes, és jó szappant tudnak segedelmével készíteni. Határja leg inkább homokos, el adasra helyben is jó módgyok van ugyan; de sokan Pestre is járnak eladás végett. Vajok, sajtyok, borok petsenyéjek elég van a’ Kecskemétieknek, gabonájok szokott elég teremni, népességéhez képest, hanem azt gyümöltsért szokták meg tserélni, pusztáji sokak, azért sok marhákat, és számos birkákat nevelnek, szűkölködik ivó víz nélkűl, mellyet kivűről kell hordani, mivel a’ Városi kútak salétromosak lévén, az emberek vizét nem ihattyák, fájok szűken van, mindazáltal bóldog, és nyúgodalmas lakást szolgáltat jó magyar lakosainak." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.[5]

 

Kecskemét központja a 20. század elején. Somorjai Ferencgrafikája

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt.[5] A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület, valamint középületek, köztük a református templom rongálódott meg súlyosan. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.

A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.[6]

 

  Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált települések

  Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált, de később visszacsatolt települések

  Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak.[7]

Polgármesterek

• Kecskemét polgármestereinek listája

Országgyűlési képviselők

Kecskemét jelenlegi országgyűlési képviselői:

Dr. Salacz László (Fidesz-KDNP) - Bács-Kiskun megye 1. választókerület

Dr. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) - Bács-Kiskun megye 2. választókerüle

Forrás: Wikipédia

Kecskemét város története II.

„Hirös Város az Alföldön Kecskemét"

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette.

Történelmünk során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre: hogyan lehetséges, hogy a puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki? E kérdésre a múlt adja meg a feleletet.

Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város.

    

Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A város nagyhatárú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. Ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása és az első állandóan lakott tanyák létrejötte.

A XIX. század második felében a tanyák lakossága oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság fele tanyán élt.

A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros szecessziós palotákkal díszes főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.

Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Ennek eredményei tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált. A történelem viharait átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába: az ipartelepítés és a közintézmények alapítása-építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek letelepítésével pedig kulturális értékekben gazdag nagyvárossá vált.

Kecskemét gazdasági struktúráját korábban főleg mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozó ipar /konzervipar/ illetve kereskedelem jellemezte.

Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ.

Gazdasági jelentőségére és munkaerő felszívó erejére jellemzően a város lakossága az 1960-as 57.000 főről 1998.-ra 108.180 főre emelkedett, mely együtt járt, - a város történelmileg kialakult szerkezetét lényegében megőrző - nagy arányú lakás- és közintézmény építkezésekkel. A város jelen - és jövőbeni fejlődését az 1989-90.-es évektől a társadalmi - gazdasági változások adta lehetőséget kihasználó és Kecskemét adottságait felmérő belföldi, és külföldi tőke megjelenése és a gazdasági életben meghatározó szerepe biztosítja.

A korábbi nehézipari tevékenység igen kis térre visszaszorulva lényegében megszűnt, helyét a magántőke befektetésekből táplálkozó élelmiszer feldolgozó (gabonaipar, konzervipar, baromfiipar), illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipar tevékenység váltotta fel (nyomdaipar, cipő- és ruhaipar, gépipar stb.)

A város önkormányzati szinten ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni és továbbfejleszteni szándékozik.

A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5-ös autópálya 1998-as átadása, mely Kecskemétet bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe.

Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi szektor, melyet a nagy áruház láncok PÓLUS-, TESCO, PRAKTIKER-, METRO, BAUMAX megtelepedése, valamint a helyi UNIVER reprezentál.

A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.

Forrás: kecskemet.hu